A védőkesztyük jelőlése
A védokesztyű védheti a kezet, a kéznek bizonyos részeit, illetve hosszabbított mandzsetta esetén akár az alkart és a kar egy részét is meghatározott veszélyek, ártalmak ellen.Ugyanúgy, ahogy minden más egyéni védőeszköz esetében, a védőkesztyükre vonatkozó követelményrendszert a különböző harmonizált EN szabványok rögzítik.
A munkavédelmi kesztyűkkel szemben támasztott általános követelményeket és az ezeket érintő előírásokat az MSZ EN 420 szabvány tartalmazza.
Ezek az előírások határozzák meg, többek közt, hogy a kesztyű ne tartalmazzon káros anyagokat, illetve a méretezése, a kézre való illeszkedése, a pH értéke megfelelő legyen, így biztosítva a kényelmes, ugyanakkor biztonságos munkavégzést.A fent említett MSZ EN 420 szabvány mellett még jó néhány más szabvány rögzíti a kesztyűkre vonatkozó különböző védelmi képességek követelményrendszerét:
MSZ EN 388 – Mechanikai ártalmak elleni védelem és antisztatikusság
MSZ EN 407 – Hőártalmak elleni védelem
MSZ EN 511 – Hidegártalmak elleni védelem
MSZ EN 374 – Vegyszerek elleni védelem tulajdonságai
MSZ EN 374-2– Mikroorganizmusokkal szembeni védelem
MSZ EN 421 – Ionizációs sugárzás elleni védelem
MSZ EN 1082 – Késvágások elleni védelem (lánckesztyuk)
MSZ EN 60903 – Villamos feszültség elleni védelem
Leggyakrabban a védőkesztyű mechanikai hatások elleni védelmi tulajdonságait meghatározó MSZ EN 388 szabvánnyal találkozunk.
A szabvány négy tulajdonság vizsgálatára ad lehetőséget:
1.Koptatóhatás
2.Vágóhatás
3.Szakítóerő
4.Szúróhatás
A vizsgálatok során kapott eredményeknek megfelel egy teljesítmény,vagy védelmi szint, ami alapján osztályozható lesz a kesztyű védelmi képessége, melynek segítségével könnyebben ki tudjuk választani a tevékenységhez legmegfelelobb védőkesztyűt.Ez a négyjegyű kódszámsor megtalálható magán a védőkesztyűn. Emellett a kesztyűn még fel kell tüntetni a cikkszámot, a méretét, a gyártót, a CE jelet és a mechanikai védelemre utaló kalapácsjelet.
Tehát ...olvasd, mert a tanulmány sorozat végén akár szakember is lehetsz......!
forrás:Mogyorósi László
Vissza a kisokoshoz »»